 |
Vincent & Vincent elsőkézből! Csatlakozz hozzánk! |
| Vincent & Vincent - Szösszenetek |
|
FÜLSZÖVEG:
Versek – vagy, ahogyan ők hívják, szösszenetek – érzelmekről, szeretetről, szerelemről, ki nem mondott gondolatokról, melyek egytől egyig rólunk és rólad szólnak.
VERSNEK HÍVTÁK Versnek hívták, valójában Erőszakos gondolatok voltak. Bájosan simogattak, miközben A rideg valóság kiélezett kardjával, És egy előre megnyert csatával, Végül a gyenge lélekig hatoltak. Igen, versnek hívták, Ahol már nem kellettek a rímek, De még törődtek vele, Hogy kit, és hogyan érint meg. Sokan még mindig versnek hívják, De ez engem már nem érdekel! Csak az az érzés, ami egykor felemelt, Amit mindig is meg akartam osztani veled. Lehet vers vagy szösszenet, Mindkettő ugyanarra született, Hogy amikor szükséged lesz rá, Ott legyen veled!
Vincent és Vincent első verseskötete, tulajdonképpen egy gondosan elkészített válogatás az író-páros különleges művei közül. Eddigi kedvenceink mellett, a könyv teljesen új, ez idáig még sehol máshol meg nem jelent írásokat is tartalmaz, köztük két rövid történetet.
A sorok közé rejtett érzelmeket Bánhalmi Norbert merész fotói még több élettel töltik meg, és a lelkes olvasók közül válogatott modellek garantálják, hogy a mű igazán maradandó élményt nyújtson.
Mindezek mellet, ez a kiadvány egy igazi kuriózumnak számít, hiszen ez az első olyan szösszenetes könyv, amely az olvasás örömén kívül lehetőséget nyújt arra is, hogy egyes versek Kovács Olga és Telekes Péter színművészek hangján szólaljanak meg, ezzel mély érzelmi hatást kiváltva az olvasójából, belőled!
RÉSZLETEK A KÖNYVBŐL:
FIGYELJ CSAK!
Ha mondjuk, ez most nem történt volna meg, és amikor én beléptem azon az ajtón, tettem volna neked egy pár dicsérő megjegyzést, csak egy pár aprócska jelet, hogy tetszel nekem, és aztán megismételtem volna ezt még egy pár napon, vagy akár héten keresztül... Ha mondjuk egyszer-kétszer hoztam volna neked egy szál virágot... Mondjuk elhívtalak volna már egy párszor moziba, vagy vacsorázni, aztán egy romantikus este, miután hazakísértelek, feltettem volna a kérdést: Dóra! Tetszel nekem, és nagyon megkívántalak! Akkor is elhajtottál volna?
Akkor is azonnal nemet mondtál volna?
/RÉSZLET, A SZÖSSZENETEK KÖNYVÉBŐL – KELL A HAZUGSÁG?/
A NŐ, ÁTVESZI AZ IRÁNYÍTÁST…
Éreztem, ahogy a nő átveszi az agyam működése felett az irányítást. Hosszasan mesélhetnék az álomszép külsejéről, de teljesen felesleges lenne. Mikor kitalálták azt a kifejezést, hogy nőideál, azt róla mintázták. Tízes listán, ő volt a tizenegyes. Nem akartam ennyire feltűnően, és egyszerű ösztönlényként bámulni, de nem tehettem mást. Teljesen levett a lábamról…
/RÉSZLET, A SZÖSSZENETEK KÖNYVÉBŐL – KELL A HAZUGSÁG?/
NEM LEHETETT A TIÉD…
Teltek-múltak az évek, de te még mindig együtt voltál a titokzatos férfival. Akartad őt, mertsoha nem lehetett igazán a tiéd. Én pedig, maradtam egy jó barát, és akartalak téged, mert soha nem lehettél igazán az enyém.
/RÉSZLET, A SZÖSSZENETEK KÖNYVÉBŐL – CSAK BARÁTOK/
EGY KIS HAZUGSÁG?
Néha úgy tűnik, az embereknek kell egy kis hazugság. Néha kell, hogy kicsit színesebbnek lássuk a valóságot, hogy könnyebben elérjük a céljainkat. Néha kell a bók, amit nem a szív, hanem az agy küld. Tudatosan adjuk a másiknak, hogy jobb legyen tőle. Jobb legyen neki is, és nekünk is…
/RÉSZLET, A SZÖSSZENETEK KÖNYVÉBŐL – KELL A HAZUGSÁG?/
ÉN SEM ÖRÜLNÉK…
Mindeközben neked szépen alakult az életed. Gyermekeid születtek. Egy fiú és egy lány.
A férjed rendes ember. Jó családapa, szeret titeket, és még azt is elviseli, hogy én vagyok neked.
Okos ember. Tudja, hogy nem szabad, és felesleges is lenne tiltani, de azért biztos vagyok benne – férfi lévén – lelke legmélyén nem örül, ha mi kettesben vagyunk.
Én sem örülnék…
/RÉSZLET, A SZÖSSZENETEK KÖNYVÉBŐL – CSAK BARÁTOK/
MA MÁR MÁSHOGY ISMERNEK… Köszönöm, hogy vagy nekem, és tudod jól, én mindig itt leszek! Huszonhárom év hosszú idő, és a dolgok változnak. Hol van már az a lila farmernadrágos kisfiú, és hol van már a tincse mögül mosolygó kislány? A hosszú barna hajad már rövidebb, én pedig megőszültem. Arcunkra apró ráncok ültek, megváltoztunk, öregedtünk. Az emberek, ma már máshogy ismernek minket. Neked más lett a családneved, és én is más névvel élek már: Vincent vagyok, 36 éves. Aki azt hitte, egyszer megtalálja az igazit...
/RÉSZLET, A SZÖSSZENETEK KÖNYVÉBŐL – CSAK BARÁTOK/
132 oldal |
